A köztársasági elnök beszéde szerint a magyar állam XXI. századi sikeréért nem elég büszkének lennünk elődeinkre, nem elég fejet hajtani az ő teljesítményük előtt, hanem "ismét bölcs kiegyezésre " kell jutnunk. Áder János a tisztavatás előtt mondott beszédet a Kossuth téren.
Augusztus 20. államalapítónkról, és rólunk, magyarokról szól. Áder János szerint Szent Istvánt is ez tette naggyá, vagyis, hogy élni tudott a mások előtt is adott államalapítás lehetőségével. "Arról, hogy bár a magyar állam építménye követi az európai mintát, ugyanakkor tükröznie kell a benne élők akaratát, hagyományait, karakterét is".
Példaként Áder köztársasági elnök említette a tatárjárást és a törökdúlást, ám szerinte a romokból sikerült "építő köveket" faragni. Az 1848-49-es szabadságharcra kitérve azt mondta, a világos fegyverletétel után "minden hazafi tudta, hogy előbb ismét a lelkünket kell felemelnünk, hogy vele a haza is emelkedhessen". 1867-es kiegyezésünk alapja, a Deák nevével fémjelzett idők pedig "soha nem látott felvirágzást hoztak". 1896-ban, a honfoglalás ezredik évfordulóján a századfordulós Európa egyik legérdekesebb és legdinamikusabban fejlődő országa voltunk.
A történetnek koránt sincs vége. Trianon és a II. világháború csapásai után is újjá kellett alapítani a magyar államot, majd azt követően is, amikor "azt láttuk, hogy akiket felszabadítóként érkeztek, megszállóinkká lettek". - mondta Áder János 1956 októberében is "felemeltük lelkünket" és "világraszóló erővel" újra megfogalmaztuk a szabad és önálló európai magyar állam igényét. Az államfő szerint ez a közös teljesítményünk tette lehetővé, hogy 1990-ben ismét újraalkothassuk államunkat.
"Ám a történetnek itt koránt sincs vége" - mondta a köztársasági elnök
Rólunk: www.akereso.com
forrás: hvg
fotó: Földi Imre, MTI
